A magyar székvárosban, Budán és a szomszédos Csepel-szigeten a történeti hagyomány szerint már IV. Béla korában, a tatárjárás után megjelennek az elsõ horvátországi betelepülõk, akiket a király hozott magával miután a mongol seregek elõl 1242-ben a dalmáciai Trau (Trogir) városában lelt menedékre.
Az Anjou-korban, Zsigmond és Mátyás királyok uralkodása idején a királyi udvarban horvát fõurak is éltek, s Zágráb, a dalmát városok, vagy Dubrovnik (Raguza) kereskedõi is idõrõl idõre megtelepedtek a Duna parti városban. Hunyadi Mátyás reneszánsz udvarában számos horvát mûvész élt. A legjelesebb köztük a traui születésû Ivan Duknoviæ (Giovanni, vagy Johannes Dalmata), Mátyás király udvari szobrásza, illetve a Jagelló-korban Budán dolgozó jeles miniaturista, Julije Kloviæ (Giulio Clovio Croata) volt.
Buda török kĂ©zre kerĂĽlĂ©se után a 16-17. században a városban boszniai katolikus horvát nĂ©pessĂ©g telepedett le, elõsorban a VĂzivárosban, valamint Pesten is. Ugyancsak tudomásunk van dubrovniki kereskedõk jelenlĂ©tĂ©rõl a török hĂłdoltság idejĂ©n. A város felszabadulása után is jelentõs számban laktak horvátok mind a már emlĂtett VĂzivárosban, mind pedig a Tabánban, a Szent Katalin templom körĂĽl, de kisebb kolĂłniájuk Pesten is Ă©lt, s volt horvát nĂ©pessĂ©ge a környezõ falvaknak is (Csepel, Érd, Törökbálint). Lelki gondozásukrĂłl a török idõkben, de utána is, egĂ©szen 1757-ig boszniai ferencesek gondoskodtak. Budán lĂ©tesĂĽlt 1722-ben a bosnyák (majd a Kapisztrán Szent János) ferences rendtartomány rendi felsõoktatási központja, a Studium generale is, a vĂzivárosi Szent Ferenc Sebei templom mellett Ă©pĂĽlt kolostorban.
A magyar fõvárosban mĂ»ködött a 18. században az egyetemes horvát mĂ»velõdĂ©störtĂ©net szempontjábĂłl is kiemelkedõ jelentõsĂ©gĂ» budai horvát kultĂşrkör, s itt kĂ©szĂtette el az elsõ, (1831-ben nyomtatásban is megjelent) teljes horvát Biblia-fordĂtást Katancsics PĂ©ter Mátyás (Matija Petar Katanèiæ), a pesti egyetem tanára.
A 19. század második felében a budai és pesti horvátság fokozatosan nyelvet váltott, magyarrá vált, bár a Tabánban és Csepelen még a huszadik században is éltek néhányan. A mai Budapesten lakó horvátok túlnyomó többsége a második világháború után költözött mai lakóhelyére Magyarország horvát kisebbség által lakott településeirõl. Ma a fõvárosban horvát gimnázium és általános iskola mûködik, itt található a hazai horvátok könyv- és lapkiadó vállalata is, s itt adják ki a magyarországi horvát kisebbség hetilapját. Budapesten fõvárosi szinten, valamint számos kerületben is létezik horvát kisebbségi önkormányzat, de itt van az Országos Horvát Önkormányzat székhelye is.